Szánalmat keltő látványt nyújt egy három lábon bukdácsoló kutya. Valami szörnyű tragédiát élhetett túl ez a nyomorult állat. Egész groteszk lénye komor, baljós hangulatot kelt. A Rózsa című lengyel film háború után céltalanul vándorló hősét is egy ilyen háromlábú kutya fogadja a romos tanyán, és tudjuk, hogy a szörnyűségeknek még messze nincs vége…

Polak, Węgier

A történelem homályába vész a magyar és lengyel nép kölcsönös szimpátiája, szeretjük is hangoztatni, milyen jó barátok vagyunk mi, együtt harcolunk, borozunk. Bár ha jobban megturkáljuk a dolgokat, már könnyen feltűnhet mindenkinek, hogy legalább annyiban különbözünk, mint amennyiben hasonlítunk egymáshoz. Példának okáért a lengyelek szeretik a lengyel filmeket, tisztelik filmeseiket, büszkék sikereikre. Ebben például nagyon nem hasonlítunk. Pedig még azt sem mondhatjuk, hogy olcsón adnák a sikert. A tavalyi lengyel filmtermés közel kétharmada történelmi tárgyú, komoly, komor dráma volt, szóval semmi populáris tinglitangli, melyre amúgy tódulni szokott a nép. Tódul az a múlt szennyére is, csak meg kell nekik mutatni. Nyilvánvalóan van is még mindig mit megmutatni az igen zűrös huszadik századból, pedig a lengyelek azért mindig is igyekeztek ezt feldolgozni. A Rózsa című film, Wojciech Smarzowski alkotása szintén háborús tematikájú, felkavaró, brutális alkotás, tele explicit borzalommal, mégis lekaszálta szinte az összes díjat a lengyelek filmszemléjén és a közönség is szépen látogatja februári premierje óta (nem mondok számokat, mert úgysem hiszitek el).

A mazuriak

A film Európa egyik legmegkapóbb szépségű területén, a Lengyelország északkeleti részén fekvő Mazuri-tavak környékén játszódik. Itt laktak a mazuri németek, akiknek státusza a világháborút követően igencsak bonyolulttá vált. A lengyelektől mind nyelvben, mind vallásban, mind kultúrában elkülönülő népcsoport a háború előtt a németekkel kereste a kapcsolatot, ami aztán az orosz felszabadító hadsereg bevonulása után alaposan vissza is ütött rájuk. Mind az oroszok, mind a lengyelek kollektív háborús bűnösnek nyilvánították őket, melynek legenyhébb büntetése a Németországba való kitelepítés volt. Most, itt Lengyelország lesz! – jelentették ki a győztesek.

Háború és béke

Gyerekfejjel valahogy mindig érdekesebb a háború, mert abban mindig vannak hősök, akikkel jó azonosulnunk, jó látványos csatajelenetek, ahol mindig legyőzzük a gonoszt, izgalom, küzdelem. Később aztán, amikor már saját bőrünkön érzékeltük a puskapor szagát, akár apró-cseprő, hétköznapi szinten is, már tudjuk jól, hogy a háborúban a legcsodálatosabb az, ha sikerül túlélni. Vele szemben sokkal szebb, felemelőbb, de ezzel együtt, sokkal brutálisabb és embertelenebb is az, ami a hátországban történik, mialatt a hősök a csatatéren ütik a gonoszt (vagy viszont). A Rózsa című film sem háborús film, a szó szoros értelmében, hiszen annak végnapjaiban játszódik. ’45 nyarán Mazúria viszont maga volt a pokol, holott ekkorra már porba hullt a horogkereszt, és Hitlernek is kaput. Tombolt a béke, részeg ruszkik teljhatalmú hadurat játszottak, nőket erőszakoltak, raboltak és fosztogattak, alig hagytak valamit az ország-újjáalapító lengyeleknek, a lengyel-német keveréknyelvet beszélő mazuriak pedig mindennapos halálfélelemben rettegtek.

Kegyetlen románc

Smarzowski filmje brutálisan kegyetlen románcot mesél el a háborúban mindenét elvesztő Tadeusz és a Wehrmacht kötelékében halálba masírozó férjét gyászoló Roża tragikus történetében. Kegyetlen mindenkihez. Kegyetlen a lengyelekhez, hiszen filmjének áldozatai egyértelműen a mazuriak, akik nem lengyelek (vö. Kovács Hideg napok, vagy akár Fliegauf Csak a szél című filmjének hazai fogadtatásával). Persze, Tadeusz lengyel… de egy szál lengyel. Kegyetlen az országot a náciktól végül megtisztító orosz katonákhoz, hiszen azok talán még sohasem, egyetlen filmben sem voltak ilyen bestiálisnak ábrázolva. Tudható, hogy voltak túlkapások, nem kis számban, de amit itt látunk, az bizony aránytévesztés. Ez a durva aránytalanság amúgy a film ordító hibája, ami annak minden rétegében jelen van. Smarzowski úgy lubickol az emberi mocsokban, a legaljasabb brutalitásban, mint Mel Gibson annak idején Jézus szenvedésében – szinte pornográf módon. A már említett szegény kutya nem elég, hogy háromlábú, a film közepén még fel is robban, jó alaposan megmutatott cafatokra. Szegény Roża, nem elég, hogy árulónak tartják a lengyelek és sajátjai, a mazuriak pedig oroszok kurvájának, nem elég, hogy többször agyonverik, megerőszakolják, elvetél, de még rákos is lesz. Tadeusz sem ússza meg olcsóbban, pedig neki még ennyi bűne sincs… És mindez egy szívszorítóan szép szerelmi történetben! Az író-rendező Smarzowski bizony komoly túlzásokba esett e filmmel, sok, rengeteg, hatásvadász, bombasztikus, sokkoló alkotás a Rózsa – kár érte, mert lenne benne spiritusz. Így azonban csak olyan, mint az a háromlábú kutya: megrázó, de groteszk látvány, és semmiképpen nem tökéletes. Asanisimasa: 7/10

„A Kicsi szép!”

Idén április 26. és 30. között, a Monostori Erődben, Komáromban rendezik meg a MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Fesztivált. A szervezők a rendezvény hagyományos értékeit elevenítik fel az épületegyüttes Dunai-bástyájában, miközben a csere-bere, a Feszivál saját pénze, a MEDI bevezetésével, illetve a környezettudatos gondolkodás jegyében egy új kulturális koncepció megvalósítására törekszenek.

Tavaly szeptember végén a „Ravazdi gondolatok – Termésbetakarító együttlét” programjai alatt öltött először konkrét formát a fesztivál munkatársainak elképzelése, mely egy más jellegű kontextusba kívánta helyezni a kulturális produkciók élményét, közegét és elismerését. A MEDIAWAVE egy új, bővített fóruma kíván lenni ennek a kezdeményezésnek, amely három fő pillérre épül: a filmre, a zenére és egyéb művészeti programokra, illetve a – több értelemben vett – fenntartható fejlődésre. Utóbbi elembe beleértendő az ökotudatosság, a csere-bere, az ajándékozás újrafelfedezés, de a közönségnevelés, ifjúsági művészeti képzés és szociális integráció – a Passport Control műhely és a Cafés & Citizenry: The Roma Origins projekt segítségével. Ezek a prioritások idén hangsúlyosan és számos formában visszaköszönnek a fesztivál érdeklődőinek: legyen szó akár majálisról, újrahasznosított produktumokból álló kiállításról, kézműves ízek fesztiváljáról vagy rengeteg más eseményről.

Kiemelendő a fesztivál helyszíne is, amely a Monostori Erőd munkatársainak jóvoltából teljes mértékben a MEDIAWAVE rendelkezésére áll: a Dunai-bástya és az azzal organikus összhangban lévő ligetes Duna-part remek terep a fentebb említett koncepció kidolgozására: a természetközeliség, a hagyományokhoz történő visszatérés, ugyanakkor a kísérletezés megvalósítására.

A filmes programba 76 országból érkezett 1068 nevezésből alakult ki, melyekből az előzsűri 74 filmet válogatott a nemzetközi verseny szekcióba (5 játékfilm, 17 kisjáték-, 20 animációs-, 19 kísérleti- és 13 dokumentumfilmet).

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően két külön zsűri dolgozik a fesztiválon: Jiří Menzel cseh rendező, Stefan Kitanov, a Szófia Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója és Durst György producer a játék- és kisjátékfilmeket, míg Ohad Itach izraeli rendező, Ladik Katalin költő, színész, performer és Radu Igazság román fényképész és filmes az animációs-, kísérleti- és dokumentumfilmeket értékeli majd.

A panoráma vetítések során 27 alkotást tekinthet meg a közönség, kisjáték-, animációs- és dokumentumfilmeket.

Speciális program és szakmai konferencia is lesz a filmmustrán: a fesztivál 10 és 20 évvel ezelőtti filmjeiből válogatás, és számos rövidfilm blokk tekinthető majd meg, melyek a MEDIAWAVE Film Forum 3.0 tematikájához („A KICSI SZÉP!”) kapcsolódnak. Többek között rangos fesztiválokon díjnyertes, illetve nagymúltú magyar stúdiók kisjátékfilmjeit vetítik a fesztivál öt napja során.

A Dunai-bástya koncentrált programokra, a régi fesztiválok hangulatát megidéző koncertek megrendezésére ad lehetőséget, főleg dzsessz és ethno zenei fókusszal. Április 27-én a tavalyi fesztivál alatt elhunyt Szabados Györgyre emlékezik a MEDIAWAVE, fellép Grencsó Kollektíva, Benkő Róbert és a kor talán legerősebb improvizatív formációja, Ken Vandermark és Paal Nilssen-Love duója. A 28-i napon a Monsotori Erődbe látogat a Vágátzó Csodaszarvas mágikus népzenei csapata, de belga folk-és ethnorock együttes is koncertezik, nem beszélve a Romano Trajo által játszott autentikus roma zenéről. Április utolsó vasárnapja nemzetközi dzsessz nap lesz, friss és klasszikus, hazai és külföldi nagyágyúkkal: gitáresttel érkezik James Blood Ulmer, a free funk egyik emblematikus alakja, játszik az amerikai FLY Trio, Tóth Viktor tercettjével, melynek tagja a 14 éves dobzseni Hodek Dávid. A fiatal hazai színteret Meleg Tamás és Molnár Sándor Quintetje és a ’round nine képviseli ezen az estén. A fesztivál zárónapján Mérai Lakodalom és Mennyegző ad komplex autentikus népművészeti élményt erdélyi, felvidéki és magyar zenészekkel, táncosokkal és eredeti cifra szoba díszlettel a látogatók számára.

A bástyán kívül, a Duna-parton három napon keresztül majális várja az érdeklődőket koncertekkel – fellép Ferenczi György és a Rackajam, Apnoe, Romungro Fiúk és sokan mások –, népi játékokkal, környezettudatos és egyéb szórakoztató programokkal.

A rendezvény másik kiemelkedő eseménye a „Cafés & Citizenry: The Roma Origins” elnevezésű művészeti integrációs projekt, amely az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával valósul meg. A MEDIAWAVE alatt négy napig próbál a Both Miklós vezette zenei, és az MC Zeek által irányított slam poetry műhely, melyek egy közös produkciót állítanak színpadra a fesztivál záró napjára Boka Gábor rendezésében. Ez a kezdeményezés a kávéházi zene roma gyökereinek felfedezésére és újjáértelmezésére tesz kísérletet román, olasz és magyar muzsikusok részvételével, de tágabb – képzőművészeti és irodalmi – kitekintéssel egyaránt.

Ezen kívül képzőművészeti kiállítások, „RE-LIKVIA” projekt újrahasznosított anyagokból készülő installációkkal, performanszokkal, kisközösségi fejlesztéssel, világörökséggel, vidéki színházakkal és kulturális fesztiválokkal foglalkozó tömörülések találkozói, színházi előadások, ökopiac, hazai kézműves ízek fesztiválja várja a 22. MEDIAWAVE közönségét.